Neked írom e sorokat, hogy megköszönjem eddigi életemet.
Neked írom, Teremtőm, hogy hálát adjak, hogy megérkeztem.
Neked írom, mert Te látod és hallod, hogy tiszta szívvel éltem meg ezeket a napokat.
Hálát adok sorsomnak, hogy eljuthattam ide, ahol vagyok.
Hosszú-hosszú utat tettem meg,
sok-sok hullámvölgyön át,
vergődtem,
szenvedtem,
és lebegtem, mert megérkeztem.
Örömből kijutott bőven, fájdalom is akadt,
ezeket is megköszönöm.
Az elszámolás ideje jött el, a számadásé.
Beteljesítettem-e szolgálatomat?
Tiszta szívvel indultam-e el?
Jelen voltam a pillanatban?
Adtam-e úgy, ahogyan adhattam?
Megtanultam-e már az alázatot és az elfogadást?
Képes vagyok már átadni magam a Te akaratodnak,
vagy csak mondom?
Karácsony meghozza a válaszokat.
Egyetlen szó segíti életemet: Szolgálat
Amikor nehéznek tűnik a lét, ezt mondom magamban.
Könnyebb lettem.
Most megpihenek, erőt gyűjtök.
Minden a Miénk immár.
Megszületett az Új Élet.
Hálával köszönöm meg Neked.
Áldás és Fény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése