2012. február 23., csütörtök

Számvetés

Eljött az idő a megmérettetésre - lelkünk hajnali pillangója felszállni készül, szerelmünk lélekmadara elröppenni látszik.

Végigálmodjuk az elmúlt éveket, meglátjuk tévedéseinket, a múlt most megmásíthatatlannak tűnik. 

Illúzió ez csupán, múltunk magvában ott a lehetőség, az örök, a változás.

A döntés - mire nézünk, mit választunk, mit éltetünk?

Életünk itt a földön döntések láncolata.

Dönthetünk úgy, hogy fényünket nem engedjük bele döntéseinkbe, dönthetünk úgy, hogy szívünk szerint lépünk.

Életünk fénye a mi döntésünk - szívünk éltető melege mindenkire gyöngéden világíthat. 

Amikor itt az idő, a nagy égi mérleg mindkét serpenyőjére kerülnek történések.

Ahol nem volt szeretet bennünk, ahol a döntést átadtuk fájdalmunknak, éljen ő, hasogasson ő bennünk, az az oldal megnehezedik, hatalmas súly mozdítja ki egyensúlyából, lezuhanni látszik.

Legyen bátorságunk tenyerünket kitárva óvón, lágyan védeni azt, ami elmúlt! Legyen bátorságunk most, a jelenben rányitni szívünket, fényt engedni arra a múltbeli eseményre. !

Még nem késő!

Még itt van kezünkön a lélekpillangó,  s vár, csendesen.

Még minden a miénk lehet, kedvesem!
Tegyünk érte - Értem - Érted - Mindenkiért!
Áldás és hála, hogy így lehet!
 
 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése