Eljött az idő a megmérettetésre - lelkünk hajnali pillangója felszállni készül, szerelmünk lélekmadara elröppenni látszik.
Végigálmodjuk az elmúlt éveket, meglátjuk tévedéseinket, a múlt most megmásíthatatlannak tűnik.
Illúzió ez csupán, múltunk magvában ott a lehetőség, az örök, a változás.
A döntés - mire nézünk, mit választunk, mit éltetünk?
Életünk itt a földön döntések láncolata.
Dönthetünk úgy, hogy fényünket nem engedjük bele döntéseinkbe, dönthetünk úgy, hogy szívünk szerint lépünk.
Életünk fénye a mi döntésünk - szívünk éltető melege mindenkire gyöngéden világíthat.
Amikor itt az idő, a nagy égi mérleg mindkét serpenyőjére kerülnek történések.
Ahol nem volt szeretet bennünk, ahol a döntést átadtuk fájdalmunknak, éljen ő, hasogasson ő bennünk, az az oldal megnehezedik, hatalmas súly mozdítja ki egyensúlyából, lezuhanni látszik.
Legyen bátorságunk tenyerünket kitárva óvón, lágyan védeni azt, ami elmúlt! Legyen bátorságunk most, a jelenben rányitni szívünket, fényt engedni arra a múltbeli eseményre. !
Még nem késő!
Még itt van kezünkön a lélekpillangó, s vár, csendesen.
Még minden a miénk
lehet, kedvesem!
Tegyünk érte - Értem -
Érted - Mindenkiért!
Áldás és hála, hogy így lehet!
Áldás és hála, hogy így lehet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése