Hamarosan elhagyjuk október tűzsugaras hónapját. Megérkezünk egy új ciklusba, új kezdetbe az Évkörben: a befelé fordulás, a béke, a megértés, letisztulás hónapjaiba. November számomra mindig egy csoda közeli megélését jelenti: hamarosan Advent, a gyertyák, füstölők, mennyei zenék ideje. Megteremtjük otthonunkban a meleg kuckót, miközben odakint tombolhat a szél, lustán lebeghetnek a hópelyhek, idebent meleg van, derű és boldogság.
Lépjünk be együtt az elkövetkező hónapba, csodáljuk együtt a fák lassan lehulló ruháját, a színeket, a nyár búcsúját.
Húnyd le a szemed, és nyíljon meg számodra is a Természet Varázskertje, mely éppoly múlandó, mint minden varázslat, és éppoly mesés: átadja kincseit bőkezűen, látszólag elmúlik, azért, hogy újjászülethessen.
Itt állunk a kapuban, és tudjuk: nincs halál, élet van, megújulás - örülj hát Te is, kérlek!
Mindez a Tiéd is immár..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése