2010. január 28., csütörtök

Hála

Egy megértési folyamat indult el bennem.
Egy folyamat, amiben világossá válik a múlt, összekapcsolódnak a szálak,
értelmet nyernek a történések.
Finom, meleg szeretet vesz körül, minden átélt pillanat megfényesedik.
Már nincsen fájdalom, eltűntek a nehézségek, fényre váltott az árnyék.
Nagyon jó ebben élni.
Nagyon jó érezni, hogy biztonságban vagyok.
Bármi történjék is, átölelnek, megtartanak Fénykezek.
Bent csend és béke.
Kint lehet akár zűrzavar is, nem érint meg,
nem billent el.
Látom, hogy az események rámutatnak valamire,
megértéshez segítenek, értem történnek.
Felmerül, persze egy-egy egykor fájdalmas emlék,
de már nincs ereje, már nem bánt semmi.
Évek kellettek ahhoz, hogy így érezhessek.
Próbák hosszú sora van mögöttem, és ki tudja,
mit hoz a jövő.
Már nem keresem.
Valahol, valaki már megtervezte - és én elfogadom,
boldogan, hogy vigyáz rám,
tenyerén és szívében tart,
Mindörökkön. Ámen.
Köszönöm az Életemet!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése