Búcsú

Éreztem a jelenlétet.
A már ismerős bizsergés vett körül.
Egy másik tudatállapotba léptem, összekapcsolódtam a Mindenséggel, és már pontosan tudtam: itt van. Lényének rezgéséből tudtam: ő az.
Megkeresett, eljött, hogy beszéljünk.
Hányszor, de hányszor történt már ez velem az elmúlt években!
Hallgattam, éreztem őt.
Szavai feszültségeket oldottak bennem és jelenléte feszültségeket oldott benne is.
Távozása most már megkönnyebbedett.
Végre megbeszéltük, amit életében nem sikerült.
Végre megkönnyebbült mindkettőnk lelke - a teher elszállt, a zsák letéve.
Könnyedén reppenhet tovább a lélek útjára, körforgására, megérkezhet most már a Fénybe.
Zokogok, és boldog vagyok: hálásan köszönöm a lehetőséget - köszönöm, hogy elbúcsúzhattunk, köszönöm, hogy szolgálhattam egy lelket, aki egy másik világba van átszületőben.
Áldás érte Mindenkinek, köszönet érte Mindenkinek.

                                                              Ámen