Amikor megláttam, felismertem, hogy "ő az".
Felismertem, hogy ismerem.
Remegtem, nem tudtam mitől.
Úgy éreztem, bűnt követek el, teszek valamit, amit nem szabad.
A bűntudat sokáig kísérte utamat.
Valahogyan elmaradt. Elengedtem, minden bizonnyal.
Elengedtem sok-sok negatív gondolatot, érzést, fájdalmat,
ami bennem  "hozott anyagként", szülői hatásként testet öltött.
Hosszú volt az út - azt gondolom, bár már látom,
évezredek útján mi az a néhány év,
egy pillanat,
egy lehelet mindössze.
Formálódtam, alakultam, egyre tisztábban kivehetővé vált a mű a nagy Szobrász kezei között.
Mi végre történt minden, nem sejtettem.
Éltem, ahogyan mindenki más, vagy majdnem teljesen oly módon,
hétköznapok és ünnepek között, és hittem.
Mostanra már tudom: a hit lehet korlát is, erő is.
Erő a vágy, ami hajt, és egyre magasabbra terel.
Sorsunkat még nem ismerjük, amikor az úton elindulunk.
A Mester mindent tud, és ránk bízza a fejlődésünk ütemét.
Lépésről lépésre, egyre közelebb és közelebb.
Azt is csak mostanra értettem meg: nem a cél, az út a fontos.
Az út, minden buktatójával, nehézségével, ami a bölcsességhez, a megértéshez visz közelebb.
Egy új világot álmodtunk magunknak, ezt teremtjük meg még akkor is,
ha néha hitünk elvész, elgyengülünk, feladni kívánjuk, elesünk.
Minden könny gyönggyé válik egykor.
Minden szenvedés, megnemesedik, minden fájdalom elcsitul.
Egyszerre összeáll a kép, megvilágosodik a terv egy részlete,
ami épp most aktuális, ami épp most beteljesíthető.
Akkor, abban a szent pillanatban már minden egyértelmű:
valamennyi puzzle darab szükséges volt, ahhoz, hogy a kép ragyogjon.
Akkor, abban a szent pillanatban minden megérthető, egyértelmű és tiszta.
Akkor, abban a szent pillanatban a feladat feltárul, és megmutatja magát.
Fény ragyog be minden addigi történést,
a megértés fénye,
ami felold mindent: múltat, jelent és jövendőt.
Zsákomat immár tudatosan letettem, végérvényesen, örökre.
Köszönöm,
ismételten köszönöm életem valamennyi szereplőjének,
akivel ezt a filmet együtt készítettük.

Kívánom, hogy minél több ember gazdagodjon ebből a tapasztalatból,
ezzel a megtapasztalással.
Ámen.