Megtérés

Áthaladok most életeim kapuján,
áthaladok, és értelmezem,
megértem a jeleneteket, az átélteket.
Látom, ahogyan szenvedtem,
látom, ahogyan fájt az élet,
mert nem értettem,
miért vagyok itt,
mit keresek,
mi a célja,
értelme ittlétünknek?
Ahogyan egyre több múltbéli kocka kerül a helyére,
ahogyan egyre jobban tudom már,
hogy minden esemény engem tanít,
engem segít,
engem fejleszt,
értem van,
úgy élem át azt a boldog érzést:
óvnak és vigyáznak ránk,
segítenek és átölelnek.
A biztonság ott lapul minden nehézség mélyén,
ha már meglátjuk, végre...
A biztonság és a boldogság egy tőről fakadnak.
Megnyugszom, ahogyan összegzek,
átlényegülnek életeim,
és megtalálom amit kerestem,
ami mindig is velem volt,
segített,
csak eltakartam magam elől: a Szeretetet,
azt a végtelen érzést,
ami felemel,
eggyé tesz,
beleolvaszt.
Benne vagyok és belőle származom,
itt van bennem, és én őbenne.
Nincsen korlát,
nincsen test és nincsenek falak,
nincs távolság és nincs közelség.
Mindenki egy veled, velem, velünk.
Ez a Van.
A Minden és a Semmi.
A magába forduló és a kitárulkozó.
Áldás - hála - köszönet.
Tőled - Tőlem -Neked - Nekem
Mindenkinek.